Hőség van ma, így nem nézegettem ki az ablakon - aztán mit látok, kicsi parkunk túl oldalán lévő ház lépcsőháza mellett teljesen elnyúlva fekszik egy tetőtől talpig fehérbe öltözött férfi - mellette álló úr próbálja talpra állítani, de nem sikerül, beszél hozzá, aztán ott hagyja és visszaballag a mi házunkba, követve egy már előbb erre tartó hölgyet. Kiszóltam az ablakon, hívtak-e mentőt. A válaszát nem akartam felfogni: "A mentő nem jön ki, ha az úr nem hajlandó bemenni velük a kórházba".
A Bálám szamara bámulhatott úgy maga elé, mint én.
Felhívtam én is a mentősöket. Az ügyeletes ingerülten kérdezte: hajlandó velünk jönni a földön fekvő, mert ha nem nem megyünk ki, mert közben lehet olyan súlyos eset, aki meghal egy felesleges kivonulásunk miatt.
Beszélgetésünk többi részét nem akarom részletezni - italszagtól kezdve hajléktalan kinézetig minden elhangzott.
Én azt mondtam többek között: kinek a felelőssége a a földön fekvő nem tudja megítélni az állapotát?!
A beszélgetésünk végén - miután "asszonyom maga nagyon értetlen" is elhangzott, elnézést kértem, hogy foglaltam a vonalat, lehet közben életek forogtak kockán.
Időközben kiderült az úr a földszinten lakik és miután megitatták - mint kutya a rongyot, mivel lábra állni nem tudott - két hölgy becibálta a lépcsőházba, melynek ajtaját valaki kinyitotta...
Ember, ha rosszul leszel valahol csak a te kérésedre, ha hajlandó vagy el is menni a mentővel számíthatsz segítségre?
Itt valami nagyon bűzlik Köpecen!
U.i.: városunk egyik mentőállomásától 2 percre lakunk.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése