ÁLLAPOT, nem program!

Idézet a Híd evangélikus missziói magazin 2009.II. számából, Szeverényi János tollából:

A misszó nem program, hanem  állapot, vagyis elsősorban nem gyűlekezetépítés, evangelizáció, bibliaóra, plakátolás, szervezés, és különösen is nem erőlködés, győzködés, skalpvadász teljesítménykényszer.

Amikor valaki megtérése, újjászületése pillanatában más emberré lesz (1Sám 10,6) -

Akkor az Úrnak lelke reád fog szállani, és velök együtt prófétálni fogsz, és más emberré leszesz. – megváltozik a természete, lelkülete, már misszionárius.

Ez a más állapot, az ige “magva” (Lk 8,11) -

A példázat pedig ez: A mag az Isten beszéde. – által megfogant új természet kihat a környezetére. Jézus – és minden teljes szívű követője – jelenlétével evangelizál, misszionál. "Mert az Isten országa közöttetek (bennetek) van.” (Lk 17,21)

Jézus békés alvása a viharba került hajón is missziós hatással bírt.

“… íme én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel.” (Lk 24,29)

Szentlélek nélkül, a mennyei erő hiányában tévedés, céltévesztés bármit is tenni Jézus nevében, az ügyért, az egyházért.

      

Ahogy Dsida Jenő is írta Menni kellene házról házra című versében:

Nem így kellene hűvös, árnyas

szobából, kényelmes íróasztal

mellől szólani hozzátok, jól

tudom. Menni kellene házról

házra, városról városra, mint

egy izzadt, fáradt, fanatikus

csavargó. Csak két égő szememet,

szakadozott ruhámat, porlepett

bocskoromat hívni bizonyságul

a szeretet nagy igazsága mellé.

És rekedt hangon, félig sírva,

kiabálni minden ablak alatt:

Szakadt lelkeket foltozni, foltozni!

tört szíveket drótozni, drótozni!