Meditációk

Gyökössy Endre: Isten hangszere

Ismerek valakit, aki bármihez is kezdett, újra és újra letörte valami. A "körülmények", mondanánk. Ha erre az emberre gondolok, a "lant-fenyő" jut eszembe.

Úgy keletkezik, hogy viharok vagy gonosz emberek, karácsonyfát kereső suhancok letörik, levágják a csúcsát, kivágják a közepét. S akkor "mit csinál" a megcsonkított fenyő? Egy magas, vízszintes ágon egész sor új csúcsot nevel. Egy csúcs helyett ötöt-hatot. Olyanná válik, mint egy lant. Egy művészi, isteni kéz által szerkesztett finom hangszer. Ez az ember is minden letörő körülmény és kudarc után új "csúcsot" növeszt, és egyre szebb, gazdagabb lesz az élete.
Isten drága hangszere. Mert szereti Istent, Jézus Krisztusban. A keserves próbákat mosollyá, szolgálattá, szelídséggé, harmóniává alakítja át szüntelen. És boldog, panasztalanul boldog. Neki minden "boldogságára szolgál". Minden javára van.

2.

Gyökössy Endre: "Látásra kedveset"

Nem véletlen, hogy egyre több tanulmány, könyv jelenik meg szerte a világon, amelyek lényegében mind arról beszélnek, hogy a modern ember új népbetegségének, a neurózisnak, pszichózisnak és "hasadtságának" egyik oka, hogy kiesett a természet rendjéből és ritmusából.

Budapest

Kőből, malterből, üvegből és vasbetonból "új paradicsomot", épületrengeteget készített magának, ahol neoncsővel egybemossa az éjszakát a nappallal, amelyet egyszer, a teremtés hajnalán Isten elválasztott egymástól. Ebben a kődzsungelben teljesen elidegenedett a természettől. Úgy járt, mint az a gyermek, aki kiesett a bölcsőjéből - kapálódzik, jajgat, és nincs aki megvigasztalja. Keserves, rossz életérzésére ki talál orvosságot? Egyik gyógyszert szedi a másik után a modern ember, hogy a rendből és ritmusból kiesett életét megtámogassa. Vajon el tudja-e még olvasni bölcsője feliratát: az Úr a természetbe ágyazta bele életét, az az egyik fő baja, hogy ebből esett ki. Már nem látja meg a fát, a "látásra kedveset", a szépet, a megnyugtatót, a gyönyörködtetőt.

Néhány éve új fácskákat ültettek utcánkba: "látásra kedveset", s keservesen kellett tapasztalnunk, hogy a kis, zsenge fáknak szinte minden héten letörik egyik-másik ágát (csak úgy kedvtelésből!)...

Ha kilépünk a gyárkémények közül, simogassuk meg szemünkkel és ujjaink hegyével az aszfaltos utak mellett s a tereken zöldellő fákat; rokonaink ők. Távoli leszármazottjai egy elveszett paradicsomnak, éppen úgy, mint mi.

És mind rokona egy meggyilkolt fából ácsolt keresztnek, amelyek a meggyilkolt emberfia, az Isten Fia szenvedett értünk. Az elveszett Éden elveszett gyermekeiért.

Info

Gyökössy Endre: A szeretett Föld

Olvastam egyszer egy protestáns szektáról, akik számára előírás volt, hogy lehetőleg úgy járjanak-keljenek a szabadban, hogy mindig az égre nézzenek, és a Földre ne, mert az csak megvetésük tárgya lehet. Különös fejtartásuk miatt el is nevezték őket "gőgösök"-nek.

Azt olvassuk, hogy a Teremtő nem ilyen "gőgösen néz" a Földre - ha egyáltalán szabad ezt a nagyon is emberi kifejezést használnunk Vele szemben. Olyan komolyan veszi, hogy elnevezte a szárazat Földnek, s már tudjuk, hogy ez az elnevezés azt jelenti: enyém!
Olyan komolyan veszi, hogy gyermekei, az ember "lakószobájának" rendezi be, és jól, hiszen éppen a harmadik teremtési nap, a harmadik teremtési periódus alatt és után hangzik el csak kétszer: és látta Isten, hogy jó!
Olyan komolyan veszi, hogy Jézus Krisztusban meg is látogatja ezt a Földet - de mi gőgösek voltunk, és "nem ismertük fel meglátogatásunk idejét" (Lk19,44). Mi akkor is olyan gőgösek voltunk, hogy - az égre hivatkozva és az égre nézve - keresztre feszítettük a földi látogatót.

3.

Isten ereje minden helyen jelen van, még a legkisebb falevélben is. (Luther Márton)

4.

Részei vagyunk a Földnek, a Föld pedig a mi részünk. Az illatos virágok a nővéreink, a szarvas, a ló és a nagy sas a bátyánk. A sziklás hegygerincek, a mezők nektárja, a póni testmelege és az ember mind ugyanahhoz a családhoz tartozik. … Az élet szövetét nem az ember szőtte, ő csak ide vetődött. Bármit is tesz a szövettel, azt önmagával teszi. (Seattle Törzsfőnök, 1854)

 

Apropó:

Ünnepeljük együtt a teremtés hetét!

A napokban megjelent az Ararát munkacsoport által készített segédanyag az őszre meghirdetett "Teremtés Hete" ünnepkörhöz, A hét nap csodája címmel. Az elkészült gyűjteményt a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa adta ki, és vállalta, hogy eljuttatja tagegyházai gyülekezeteinek és intézményeinek. A füzet teljes terjedelemben letölthető itt a honlapon a Teremtés ünnepe, illetve az Ötlettár linkek alatt.

A kiadvány borítóján Tóth Zsófia, a kőszegi Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szakközépiskola és Kollégium 10. osztályos diákjának „Színes világunk” című alkotása látható.

Időpont: szeptember utolsó és október első hete.