s.j.ilonka: Nálunk mindig történik valami

Teljesen váratlanul – de évek óta tartó hívás és készülődés után . Krisztián unokám ma reggel Metzbe utazott, apja gyermekkori barátjával, aki ottani lakos, és még mindig nagyon jó barát, ja és ma van a születésnapja is!

Metz (kiejtés: mɛs) város Franciaországban, Lotaringia régiójának és az itt található Moselle megyének a székhelye.

A Mosel, Lotaringia fő folyója mentén kialakult városok között ez a legjelentősebb, fontos iparvidék centrum, közlekedési csomópont, közigazgatási központ és egyetemi város.

Mint Franciaország északnyugati területének legtöbb városa, Metz is sok kézen ment keresztül, míg véglegesen az ország része lett. Gall település, majd a vidék legfontosabb római városa volt itt, az amfiteátrumot 25 000 nézőre méretezték. Római nevén, Dividorum városában már a III. században felépült az első keresztény templom, létrejött az első püspökség. A várost sokszor vették ostrom alá a barbár törzsek, a hunok kegyetlensége adta a városnak az első szentet: Livier-t, aki táborukban próbált híveket szerezni a kereszténységnek. Metz már Nagy Károly korszaka előtt frank királyi székhely volt, s bár ő a fővárost Aachenbe tette át, felesége hamvait az itt lévő apátság templomában helyezték el. A XII. században szabad városnak nyilvánították, köztársaságnak kiáltotta ki magát. A feudális úr később a város püspöke lett, hasonlóan Verdunhöz és Toulhoz. Ezt a három püspökséget foglalta el Franciaországnak II. Henrik. A német-római császár, V. károly hatalmas serege 1552-ben, két hónapnyi ostrom után kénytelen volt elvonulni a város alól. Csak az 1870-es háborúban sikerült a németeknek elfoglalniuk Metz városát, 173 000 francia katona kényszerült megadásra, a németek másfélezer ágyút, több mint negyedmillió puskát zsákmányoltak. A várost Németországhoz csatolták, s csak az első világháború után került vissza a franciákhoz. A második világháborúban ismét német kézre került, 1944 őszén szabadították fel az amerikaiak, két és fél hónapos ostrommal.