2009. július 24., péntek

A keresztség vigasztalás a bűnben

(fraternetről 2009.07.23)

    Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül.
    Márk l6, l6.

    Ha valaki bűnbe esik, gondoljon nagyon erősen a
    keresztségére, melyben az Isten bocsánatra kötelezte
    magát annak, aki mindhalálig kész küzdeni a bűn ellen.
    Támaszkodjék boldog daccal Isten ez ígéretére s akkor
    újra érvénybe lép a keresztség. A szíve pedig újra
    megbékél és felvidul. Nem tulajdon cselekedetének
    elégtételében, hanem Isten irgalmasságában, melyet a
    keresztségben örök megtartásra ígéretül kapott. E
    hitben tartson ki oly szilárdan, hogy ha minden
    teremtmény és bűn nekiesnék, akkor is rajta csüngjön.
    Mert aki ettől eltántorodik, hazuggá teszi az Istent.
    a keresztséghez fűzött ígéreteiben.

2009. július 21., kedd

Ami erőt ad nekem a világi mindennapokban

Az a jó gyermek, aki nemcsak kegyes és becsületes
    szülőktől származik, hanem, aki azokat mindenben
    követi is, - hasonlatos hozzájuk. Az ilyen gyermek
    joggal örökli s birtokolja szülei javait és minden
    címét. Mi keresztyének a keresztségben újjászületve
    Isten gyermekei lettünk s ha Atyánkat követjük, akkor
    minden java és neve is örök örökségünk. A mi Atyánk
    pedig irgalmas és jó. Krisztus mondja: "Legyetek azért
    irgalmasok, mint a ti Atyátok is irgalmas." "Tanul
    játok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű
    vagyok." Isten igaz is, tiszta, igazságos" erős,
    egyenes, bölcs . . . Ez mind az Isten neve s mind
    benne van a Miatyánk e mondatában: ". . . a te neved."
    Mert az összes erények neve mind az Isten neve. Mivel
    pedig ezekben a nevekben keresztelkedtünk és
    szenteltettünk meg s mivel e nevek most immár a mi
    neveink lettek s mindnyájan Isten gyermekei vagyunk, -
    jónak, irgalmasnak, tisztának, igaznak, igazságosnak,
    egyenesnek, békeszeretőnek s még ellenségünkhöz is
    jószívűnek kell lennünk. Mert Isten neve ezt munkálja
    azokban, akik benne megkeresztelkedtek.

         Atya, Fiú és Szentlélek!
         Téged áldjon minden lélek
         éged dicső Szentháromság
         Dicsérjen az egész világ!

(Fraternet-napiige 2009.07.21)

                          

2009. július 15., szerda

Szentek – a hitben

... hogy bűneiknek bocsánatát és a megszenteltettek     között osztályrészt nyerjenek az énbennem való hit  által.
    Cselekedetek könyve 26, 7S.

    Isten úgy végezett, hogy szentek legyünk lélekben.
    Lelki ige ez, hogy lélekben, belsőképpen szentek
    vagyunk Isten előtt. Ezzel Isten azt akarja
    megmutatni, hogy csak az szentség, amit Ő végez
    bennünk.
    Így nevez bennünket szentnek a szentírás, már e földi
    életben, - ha hiszünk.
    Szentnek kell lenned; csak azt ne gondold, hogy
    magadtól, saját érdemedből vagy szent, hanem, mert
    tiéd az Isten igéje s a Krisztus igazított, szentelt
    meg s adta neked a mennyet. Erről kell hitet tenned,
    ha keresztyén akarsz lenni. Mert Krisztus nevének
    leggyalázatosabb káromlása volna, ha tagadnánk, hogy
    az Ő vére mossa el bűnünket és tesz szentté. Hinned és
    vallanod kell tehát, hogy szent vagy, de nem a saját
    kegyességeddel, hanem a Krisztus vérével, Erre a hitre
    tedd fel az életedet, mindenedet s bármi érjen,
    vállald érte.

         Ha rettent a törvény,
         És bűnöm, mint örvény
         Elboritni kész;
         Ha zúg az ítélet,
         tűn akkor sem félek,
         Szemem terád néz.
         Kinyújtod felém kezed,
         Te vagy győzhetetlen pajzsom,
         Üdvöm, bátorságom.

    Lelki útravalónk Luther: Jer, örvendjünk keresztények!
    c. könyvéb~ol való.

A kép 2008.12.07-én készült a pécsi evangélikus templomban, amikor a Pécsi Kamarakórus szolgált a zenei áhitaton.

2009. július 8., szerda

Vagyok ám, csak…

nehéz napjaim voltak, váratlan események értek.

A június 22-ével kezdődött gyülekezeti gyermekhét nekem nagy élmény volt. A 3-14 éves korig azon reggel 8-17 óráig résztvettek is szerettek ott lenni! A szervezés és a szeretet magasfokon lobogott.

Csütörtökön “szabadnapom” volt a klinikai “szolgálat miatt, akkor pótoltam az elmaradt házimunkát. Éppen teregettem az erkélyen a nagy melegben, amikor teljesen váratlanul rosszul éreztem magam, rázott a hideg… Kóbor vírus! Kimaradt a klinika, nyomtam az ágyat, értesítettem Zoltán lelkészt, szerezzen valakit helyettem a pénteki nagy kirándulásra… (Fogalmam sincs, hogy hogy sikerült, nem kaptam hírt róla senkitől…) Pénteken reggel elvonszoltam magam a háziorvoshoz, tündér, mosolyogva kérdezte, miután közel 2 éve csak gyógyszerért jelentem meg a rendelőben – hogy miért gondoltam, hogy engem el fog kerülni MINDIG a betegség… Egy hétre komolyabb pihenést rendelt, mondván ezek a kóbor vírusok sok csúnyaságra képesek… Aztán adott időpontot, hogy megbeszéljük az esedékes szűrővizsgálatokat. (Az időpontot köszönettel lemondtam, ígérve, hogy július második felében visszatérünk rá.) Gyülekezeti gyermektáborunkban újra élhettem fiatalságom, amikor, kiscsoportom volt, minden betegséget elkaptam a gyerekektől, aztán mire nagycsoportosak lettünk, már én sem voltam annyit beteg, aztán kezdődött elölről, lehet, hogy ez jött vissza most… Spongyát rá!

Doktornőmnek szót fogadtam, így kimaradt a 2. klinikai részvételem, holnap meg ki fog maradni a 3., mert nem leszek 7 napig Pécsett. És persze így a bibliaórákon sem vagyok – soha sem hittem volna, hogy ennyire fognak hiányozni egyszer az életemben!

Közben volt egy 43. házassági évfordulónk, sajnos nem csalódtam, mást nem vártam, de azért nagyon fájt!    De gazdagabb lettem tőle tapasztalatban, önismeretben. 

“Szenvedjétek el egymást szeretetben” mondja az Ige. Gyökössy Endre írta Az Isten öreg bojtárjának vallomásai című könyvében: “…annyi marad meg belőlem, amennyi jézusi szeretet van bennem…”

                               

Hát nekem még van bőven szaporítani valóm! Isten bocsássa meg ezt a fogyatékosságomat is és segítsen tovább kegyelmével!!!