2010. július 27., kedd

Nem másról szól: rólam, rólad...

A "kereszted" nem véletlenül olyan és akkora
                                             .                                      Uram! Ez túl nehéz, vágjál  le belőle egy keveset                                                                                                                 .                                      kérlek.  
                                           .                                        Uram! Kérlek vágjál le belőle még egy kicsit.                                                                                                                .                                        Könnyebben fogom cipelni…  

  Jaj!                                                         Engedd meg, hogy hídkén használhassam,        Óh, túl rövid, nem tudok átmenni..                                                                                                             .               hogy átmehessek…
Semmi sem történik az életben véletlenül!
Sokszor szeretnénk az életben megszabadulni a keresztjeinktől!
A jó Isten soha nem ad olyan terheket a vállunkra, amelyeket nem bírunk elviselni...
(Amit felvállaltál, azt el is fogod bírni, még akkor is, ha néha nagyon nehéznek tűnik)
ISTEN SEGÍTSEN!

2010. július 23., péntek

Megszívlelendő...

  Ember, ne szállj túlságosan magasra, ne képzelj be
         magadnak semmi felesleges dolgot! A legszebb
         bölcsesség, hogy nem vagy nagyon okos. A bölcsesség
         forrás. Minél többet iszol belőle, annál többet és
         hatalmasabban ösztönöz és dolgozik. A bölcs soha sem
         téved, mindig célba talál, van szemmértéke: az Isten
         akarata.
(Számomra ismeretlen szerzőtől)

2010. július 20., kedd

-KI SZÍVÉT OSZTJA SZÉT-

Dsida Jenőtől - kiegészítve



  Csodákat próbáltam: arannyal, ezüsttel, hívtam a
         népeket, jöjjetek énhozzám! Hiába, hiába, az arany nem
         kellett, az ezüst nem kellett, nem jöttek énhozzám...
         S egyszer csak maguktól gyűlnek az emberek, együgyű
         szavamtól sírásra fakadnak, ránéznem alig kell s a tűz
         is felszökken, - az Úr áll mögöttem. (Dsida Jenő)



 Csoda. Vannak ma még csodák?

    Nem csak a Biblia korában voltak. Vannak még csodák.
    Csoda, hogy újra és újra örömöt okozhatunk egymásnak,
    csoda a beton közepén nyíló virág, csoda a szembejövő
    ember mosolya, és csoda a reggeli első napsugár.
    Megszámlálhatatlanul. Isten annyi csodát tesz, hogy
    nincsen ember, aki megszámolhatná. Higgyünk Isten
    csodáiban. Annyi csodás dolgot művel velünk, hogy
    sokszor azt sem tudjuk, csoda volt. "Szerencsém volt."
    Ennyivel szoktuk lezárni a dolgot. Ennek fényében
    gondoljuk végig a mai napunkat.

         

2010. július 13., kedd

"Közlemény"

Az alábbiak okán családunk helyet cserélt. Az orfűi lakos dolgozó korosztály birtokba veszi a pécsi lakásunkat, mi a nyugdíjasok pedig a bulizó, már felnőtt korba lépett unokáinkkal és a bulira érkezett közelebbi és távolabbi barátaikkal Orfűn rendezkedünk be túlélésre! (Szurkoljatok az orfűieknek!) Köcce! Azt mondják több mint félszázezer vendég érkezik!
ORFŰ | Tíz színpadon háromszáz zenekar, dumaszínház, celebkemping és egyéb szórakoztató mazsolák, erről szól 2010 legnagyobb hallgatói bulija, az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója, amely keddtől vasárnapig zajlik a Pécsi-tó partján.

2010. július 8., csütörtök

Bíztatás

Mert ezt olyan kevesen s olyan nehezen hiszik el, hogy
         sem a düh, sem a gond, csak az öröm tart ki örökké, s
         hogy majd alkonyidőn jönnek aranynapok is. (Höldrein)

2010. július 7., szerda

Ilinek szeretettel!

Ilyen egyszerű lenne?

  Bizony nem bolond az, aki odaadja azt, amit nem tud
         megtartani - azért, hogy elnyerje azt, amit nem tud
         elveszíteni.

2010. július 3., szombat

Meggondolandó! HM!


    Kezed alkotott és megerősített, tégy értelmessé, hogy
    megtanuljam parancsolataidat! (Zsolt 119,73)

    Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a
    szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem
    marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok
    énbennem. (Jn 15,4)

    Urunk, kérünk, taníts meg hálásnak lenni.


       Ki lenne olyan türelmes, hogy a tőle sokszor
    elpártoltat visszafogadja - és meg is vigasztalja? Ki
    lenne olyan szerető szívű és bölcs, hogy vész esetén
    figyelmeztet - s ha engedetlenek vagyunk majd, be is
    kötöz? Miért érthetetlen az ember számára az, ha olyan
    valaki cselekszik vele jót, akitől soha el sem várná?
    Az Úristen irgalmas, mélyre látó és megbocsátó. Ha nem
    csuknánk be a szemünket s nem húznánk le a rolót
    előtte, megláthatnánk mindazt, amit maga az Isten tár
    elénk. Ha nem akarnánk a magunk útján egyedül járni,
    megtapasztalhatnánk, hogy az Úr jönni akar velünk -
    segíteni, vezetni, megtartani. Ha tudnánk a saját
    okoskodásainknál és tanult eszünknél, tapasztalt
    éveinknél messzebb, túl, feljebb látni - megláthatnánk
    Isten felénk ereszkedő, biztos kezét. Mindezt nekünk,
    értünk, miattunk teszi. Az ő békességét adja.

         Tudom ugyan és be is vallom, hogy a legkisebb dologért
         sem vagyok képes méltó módon hálát adni. Kisebb vagyok
         minden nekem juttatott adománynál, s mikor
         dicsőségedet nézem, akkor nagy volta előtt szédület
         fogja el lelkemet. Minden lelki és testi adottságunk,
         s mindaz, amivel külső, vagy belső képben, természet
         szerinti vagy természet feletti módon rendelkezünk, a
         te adományod, s jótevőnek, kegyesnek és jóságosnak
         magasztalunk téged, akitől minden javainkat vettük.
         (Kempis Tamás)

    Urunk! Te vagy az, aki akkor is látsz bennünket, ha
    legszívesebben saját magunk elől is elbújnánk! Te vagy
    az, aki jobban ismersz bennünket, bármenynyire is
    szeretnénk kiváló önismerettel és ön-tudattal
    rendelkezni. Te tudod, hogy miért teremtettél, hol a
    helyünk a sok millió ember között, és terved van az
    egész világmindenséggel - benne velem is. Adj szemet
    meglátni mindazt, amit számomra készítesz és nyújtasz,
    s adj hálás szívet mindazért, ami velem történik. Add,
    hogy elhihessem: minden tőled van. Ámen.


    Lelki útravalónk a Nyitott ajtó 1-2. c. könyvből való.

------------------------------------------------------------

    A napi igéket a Magyarországi Evangélikus Egyház szerveréről
    küldjük. Kérdéseivel a webmaster@lutheran.hu címhez forduljon.
    Feliratkozni a fraternet-napiige-subscribe@lutheran.hu címre
    küldött e-maillel lehet.
    Leiratkozni a fraternet-napiige-unsubscribe@lutheran.hu címre
    küldött e-maillel lehet.

2010. július 2., péntek

44 év együtt

Hát ja! 44 évvel ezelőtt azt gondoltuk könnyebb lesz. Hát eléggé váltogatta egymást a jó és nem egészen sima... 
„…viseljétek el egymást szeretettel…”
(Ef. 4,2)
 mi most már tudjuk, hogy ez mit jelent, panaszra nincs okunk, szeretnek bennünket, vőnknek, lányunknak is már felnőtt gyermekei vannak... csak hová lettek az évek! ötlik mindig eszembe, ahányszor csak rájuk nézek...


2010. július 1., csütörtök

Az apropó az ezt megelőzőhöz

Hogy 2010 június 30-án Majoson voltunk hálaadó istentiszteleten az evangélikus templomban. Hargita igehírdetése adta meg az alaphangot, nagyon lélekhez szóló, épító volt - mint mindig. Hálát a gyülekezet azért adott, hogy adományból, megnyert pályazatokból, szorgos, ügyes mesterek munkájával megújul a műemlék templom és a parókia, a teljes környezet. Itt hallottunk 45 perces hangversenyt a 9. kismányoki evangélikus fúvos zenei tábor résztvevőitől. Több korosztály vett részt a táborban, ismét megtöltötték a kismányoki parókiát! Nagyon ügyesek! Lelkesek! Köszönjük nekik! Na és utána a fenséges szeretetvendégség!
Jó evangélikusnak lenni!

Bartók Béla Zeneiskola Bonyhád - Tanári Hangverseny - G.F.Handel: Vízi zene