Hát ja! 44 évvel ezelőtt azt gondoltuk könnyebb lesz. Hát eléggé váltogatta egymást a jó és nem egészen sima...
„…viseljétek el egymást szeretettel…”
(Ef. 4,2)
mi most már tudjuk, hogy ez mit jelent, panaszra nincs okunk, szeretnek bennünket, vőnknek, lányunknak is már felnőtt gyermekei vannak... csak hová lettek az évek! ötlik mindig eszembe, ahányszor csak rájuk nézek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése