2009. december 24., csütörtök

Szólj, Uram, mert hallja a te szolgád! (1Sám 3,9)

Hóban ébred
Majd az ünnep
Minden percben nevet ránk.
Tud-e bármi
Szebbet adni,
Mint a békés nagyvilág.
Körbe nézel,
S látsz egy arcot,
Amin némán gond pihen.
Reményt adhatsz,
Pár mosollyal,
Hogy a holnap más legyen.

Jut még bárkinek
A tiszta fényből egy cseppnyi láng.
Jó kedv könny helyett,
Ha másod nincs is,
Ha másod nincs is, csak add tovább.

Hóban ébred
Majd az ünnep
Minden percben nevet ránk.
Tud-e bármi
Szebbet adni,
Mint a békés nagyvilág.
Körbe nézel,
S látsz egy arcot,
Amin némán gond pihen.
Reményt adhatsz,
Pár mosollyal,
Hogy a holnap más legyen.
Jut még bárkinek
A tiszta fényből egy cseppnyi láng.
Jó kedv könny helyett,
Ha másod nincs is, ezt add tovább.
Hóban ébred
Majd az ünnep
Minden percben nevet ránk.
Tud-e bármi
Szebbet adni,
Mint a békés nagyvilág?
Körbe nézel,
S látsz egy házat,
Mit a napfény elkerül.
Kopogj csendben,
Meleg szívvel,
Hogy már nem lesz egyedül.
Jut még bárkinek
A tiszta fényből egy cseppnyi láng.
Jó kedv könny helyett,
Ha másod nincs is, add tovább.
Van még gondolat,
Mi átadható.
S van száz pillanat,
Mi szétosztható.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése