2010. augusztus 13., péntek

Péntek 13


    Akik gúnyolódtak a kicsiny kezdet napján, azok is
    örülni fognak, ha meglátják a zárókövet. (Zak 4,10a)

    Kívánjuk, hogy közületek mindenki ugyanazt az
    igyekezetet tanúsítsa mindvégig, amíg a reménység
    egészen be nem teljesedik. (Zsid 6,11)


  A mai nap bibliai olvasmányai:

    Lk 23,27-31 -- Jn 9,35-41

------------------------------------------------------------

                  Lelki útravaló a mai napra


    Augusztus 13.

    A szeretet soha el nem fogy!

         Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást,
         ahogyan én szerettelek titeket. (Jn 15,12)

    Szeretni néha olyan egyszerűnek és egyértelműnek
    tűnik. Hát persze hogy szeretlek. Szeretlek, te is
    tudod, hát minek kimondani. De mennyire leszűkült az a
    kör, akiket ilyen természetes módon képesek vagyunk
    szeretni! Bizalmatlanok vagyunk sokszor szavainkban és
    tetteinkben a másik iránt. Bizalmatlanok, ha segítek a
    másikon, az nem él-e vissza az én szeretetemmel, nem
    követel-e magának újra többet és többet. És vannak
    azok, akiktől inkább undorodva fordulunk el. Szeretni
    azt a földön fekvő, furcsa kinézetű embert?
    Tegyük fel magunknak is a kérdést: mi Isten szemében
    nem ugyanilyen lecsúszott, földön fekvő emberek
    vagyunk? A szeretetét mégsem vonta meg tőlünk. Életét
    adta mindannyiunkért. Gazdagokért és szegényekért. A
    szeretet tehát kötelesség. Testvérem! Mikor
    elgondolkozol ezen a mai igén, vedd számba azokat,
    akiket szeretsz, és gondolj arra, ki várja a te
    szeretetedet.

         Ha szeretsz, más szemmel nézel a világra; nagylelkű
         leszel, megbocsátó, jószívű, pedig korábban esetleg
         kemény és rideg voltál. Az emberek óhatatlanul is
         hasonlóan viselkednek veled, s hamarosan abban a
         szeretetteljes világban élsz, amit te magad
         teremtettél. (Anthony de Mello)

    Istenem! Néha annyira nehéz szeretni, akiket mellénk
    állítottál. Néha olyan lehetetlennek látszik. És
    sokszor arra gondolok, mennyire nehéz lehet engem
    szeretni. Hála neked, hogy te nem azt nézed, amilyenek
    vagyunk, hanem te mindenkihez odafordultál. Uram,
    segíts engem is, hogy én is szeretettel tudjak
    másokhoz fordulni. Ámen.


    Lelki útravalónk a Nyitott ajtó 1-2. c. könyvből való.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése